1.1. Az Egyesület magyar
neve: Hétpecsét Információbiztonsági Egyesület
1.2. Az Egyesület angol
nyelvű elnevezése: "Hétpecsét" Information Security Association
2. Az Egyesület
székhelye:
1102 Budapest, Szent László
tér 20. (Bajor irodaház)
Az Egyesület határozatlan
időtartamra jön létre.
4. Az Egyesület
célja és célját megvalósító eszközök
4.1. Az Egyesület
célja
4.1.1. az információs
társadalom biztonságának támogatása,
4.1.2. az információvédelem
kultúrájának és ismereteinek terjesztése, a tudatosság kialakítása,
4.1.3. információvédelmi
szakmai műhely létrehozása.
4.2. Az Egyesület
célját megvalósító eszközök
4.2.1. szakmai tanácskozásokat,
fórumokat, előadásokat, vitaüléseket rendez, rendezvényeket szervez,
hogy támogassa a tudásalapú társadalom fejlődését kihasználva az információs
társadalom adta lehetőségeket,
4.2.2. oktatási, továbbképzési
tevékenységeket támogat,
4.2.3. jogszabályok alkotását
kezdeményezi és véleményt nyilvánít a jogszabályok tervezeteiről,
4.2.4. kiadványokat ad
ki és egyéb szakmai kiadói tevékenységet folytat, honlapot üzemeltet,
4.2.5. ösztöndíjat, tudományos
pályázatokat hirdet meg,
4.2.6. együttműködik más
hazai szakmai, társadalmi és gazdasági szervezetekkel,
4.2.7. nemzetközi kapcsolatokat
tart fenn, különös tekintettel az Európai Unióban található hasonló
célú szervezetekkel,
4.2.8. az egyesület céljával
összefüggésben lévő pályázati kiírásokat figyelemmel kíséri és támogatja
a pályázat céljainak megvalósulását.
Az egyesület tagjai magyar
állampolgársággal rendelkező, vagy Magyarországon letelepedett, illetőleg
magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező, nem magyar állampolgár,
természetes személyek vagy jogi személyek lehetnek. Az egyesület tagjai
rendes, tiszteletbeli és pártoló tagok lehetnek.
5.1. Rendes tagok
5.1.1. Rendes tagok azok
a természetes személyek, akiket az egyesület erre feljogosított szerve,
az elnökség, a tagok sorába felvesz. A rendes tagok felvétele belépési
szándéknyilatkozattal történik, két rendes tag ajánlása alapján. A
jelentkező az elnökség határozata alapján válik a társaság tagjává.
Az elnökség határozata ellen 15 napon belül a közgyűléshez lehet fordulni,
aki a következő közgyűlésen köteles erről dönteni. A közgyűlés határozatát
pedig bíróságon lehet megtámadni.
5.1.2. A rendes tag jogai:
- szavazati és tanácskozási joggal részt vehet a közgyűlésen
- az egyesület bármely tisztségviselőjének megválasztásában részt
vehet
- az egyesület bármely tisztségére megválasztható
- javaslatokat és indítványokat tehet, továbbá panasszal, felszólalással
és fellebbezéssel fordulhat az egyesület illetékes szervéhez
- részt vehet az egyesület rendezvényein, tanfolyamain, szakmai pályázatain
- igénybe veheti az egyesület által nyújtott kedvezményeket
5.1.3. A rendes tag kötelezettségei:
- az egyesület részére tagdíj fizetése, melynek mértéke évi 2.000,-Ft,
mely minden forduló napot követő 30 napon belül fizetendő
- az alapszabály rendelkezéseinek maradéktalan betartása
5.2. Tiszteletbeli tag
Tiszteletbeli tag az a hazai és külföldi természetes és jogi személy,
akinek a közgyűlés javaslata alapján az elnökség ezt a címet adományozza
egyszerű szótöbbséggel.
5.2.1. Tiszteletbeli tag
jogai:
- tanácskozási joggal részt vehet a közgyűlésen
- részt vehet az egyesület rendezvényein
5.2.2. Tiszteletbeli tag
kötelezettségei
- az alapszabály rendelkezéseinek maradéktalan betartása
5.3. Pártoló tag
A pártoló tag az a hazai és külföldi természetes és jogi személy,
akinek az egyesület elnöksége ezt a címet adományozza egyszerű szótöbbséggel.
5.3.1. Pártoló tag jogai
- tanácskozási joggal részt vehet a közgyűlésen
- részvétel az egyesület rendezvényein
- magánszemély esetén szerepelhet a pártoló tagok listáján
- jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
esetén szerepelhet a pártoló tagok listáján, megjelenhet az egyesület
rendezvényein cégnév és logó formájában, és megjelenhet az egyesület
honlapján is
5.3.2. Pártoló tag kötelezettségei
- az egyesület részére tagdíj fizetése, melynek mértéke magánszemély
esetén évi 10.000,-Ft, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet esetén évi 200.000,-Ft, mely minden forduló napot követő
30 napon belül fizetendő.
- az alapszabály rendelkezéseinek maradéktalan betartása
5.3.3. Az egyesület jogi
személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagjai a jogaikat
és kötelezettségeiket a bejegyzett képviselőik révén gyakorolják,
illetve teljesítik.
5.4. A tagság megszűnése:
- kilépéssel,
- törléssel (elhalálozással)
- jogi személy esetén jogutód nélküli megszűnéssel
- kizárással,
- tiszteletbeli tag esetén a cím visszavonásával
5.4.1. A kilépés
A tag az egyesületből írásbeli bejelentéssel bármikor kiléphet. Kilépési
szándékát az egyesület elnökségének kell bejelenteni, melyben fel
kell tüntetni azt az időpontot is, amellyel kéri tagságának megszűntetését.
5.4.2. Törlés (elhalálozás)
jogutód nélküli megszűnés
A tag elhalálozása esetén, illetve a jogi személy jogutód nélküli
megszűnésénél az elnökség törli a tagot a tagság soraiból, illetve
a tagnyilvántartásból.
5.4.3. A kizárás
A közgyűlés 2/3-os szótöbbséggel a tagok sorából kizárhatja azt a
rendes tagot, illetve pártoló tagot, aki a jelen alapszabályban foglalt
kötelezettségét súlyosan megsérti. Különösen vonatkozik arra az esetre,
ha rendes, vagy pártoló tag az előírt tagsági díj befizetésével több,
mint 60 napot késlekedik és azt írásbeli felszólítás ellenére, a felszólítás
kézhezvételétől számított 8 napon belül sem fizeti meg. A kizárás
alatt álló tag részére biztosítani kell a védekezés lehetőségét. (iratbetekintés,
információ) A kizárt tag 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz fordulhat.
5.4.4. Tiszteletbeli cím
visszavonása
A tiszteletbeli cím visszavonására az adományozó elnökség jogosult
egyszerű szótöbbséggel. A elnökség kizáró határozata, illetve a tiszteletbeli
címet visszavonó határozata ellen a tag jogorvoslattal élhet, melyet
a közgyűlés köteles a következő ülésén eldönteni. A közgyűlési határozatot
a tag a bíróságon megtámadhatja.
6. Az Egyesület
gazdálkodása
Az Egyesület éves költségvetési
terv alapján gazdálkodik. Bevételeit a tagdíjak és az egyéb forrásokból
származó pénzeszközök képezik.
Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak másodlagosan
- a céljai megvalósításához szükséges gazdasági feltételeinek biztosítása
érdekében - végezhet.
7. Az Egyesület
jogi személyisége és vagyona:
- Az Egyesület jogi személy.
- Az Egyesület vagyonát ingatlanok és ingóságok, készpénz és követelések
alkotják.
- Az Egyesület vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból,
jogi és nem jogi személyek tagdíjából, felajánlásaiból, hozzájárulásaiból
és adományaiból képződik.
- Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj
megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem
felelnek.
8. Az Egyesület
szervezete
8.1. A Közgyűlés
A közgyűlés az Egyesület legfőbb testületi szerve, mely a tagok összességéből
áll.
A Közgyűlés legalább évente egyszer ülésezik, összehívásáról az Elnökség
gondoskodik. Ezen kívül az Elnökség a Közgyűlést szükség esetén bármikor
összehívhatja. A Közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha a tagság
egyharmada - az ok és a cél megjelölésével - írásban kéri.
A Közgyűlésen szavazati joggal a rendes tagok rendelkeznek.
A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:
- megállapítja és módosítja az Alapszabályt,
- értékeli az Egyesület tevékenységét, meghatározza a következő időszak
legfontosabb feladatait,
- meghatározza az Egyesület éves költségvetését, elfogadja az Elnökség
éves beszámolóját,
- dönt más társadalmi szervezettel való egyesülés, szétválás, átalakulás
úgyszintén a feloszlás kimondásáról,
- megválasztja öt (5) évi időtartamra az Egyesület tisztségviselőit,
az Elnökség tagjait, illetőleg dönt azok visszahívásáról, a visszahívásra
csak abban az esetben kerülhet sor, ha a tisztségviselő többszöri
írásbeli felszólításra sem teljesíti kötelezettségét. A második ilyen
eset után dönthet a közgyűlés a visszahívásáról.
- megállapítja a tagdíj összegét,
- jóváhagyja a 250.000,- Ft-os értékhatárt meghaladó jogokat, ill.
kötelezettségeket vállaló jogügyleteket.
8.2. Elnökség
A Közgyűlés tagjaiból nyílt szavazás útján négy (4) fős Elnökséget
választ, akik munkájukat megválasztásuk idején társadalmi munkában
végzik. Az Elnökség tagjai az első öt (5) évre:
Gasparetz András,
elnök
Dr. Ködmön István,
alelnök
Tarján Gábor,
alelnök
Csuka Dénes,
titkár
Az Elnökség elnöke - egyben
az Egyesület Elnöke - az első öt (5) évre.
Az Elnökség hatásköre
- Közgyűlés összehívása,
- az Egyesület folyamatos működésének irányítása és szervezése,
- a Közgyűlés határozatának végrehajtása,
- az Egyesület szakmai bizottságainak, szekcióinak megalapítása, irányítása
és működésük ellenőrzése,
- az Egyesület költségvetésének kidolgozása, és a Közgyűlés elé terjesztése,
- a közgyűlés javaslata alapján tiszteletbeli tagság adományozása,
- döntés minden olyan, az Egyesület működését érintő kérdésben, ami
nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
Az Elnökség ügyrendje
Az Elnökség üléseit szükség szerint, de legalább negyedévenként tartja.
Az ülések összehívásáról és előkészítéséről az Elnökség elnöke és
a titkár gondoskodik.
8.3. Az Egyesület titkára
- Az Egyesület titkára segíti az Egyesület Elnökét feladatainak ellátásában.
- Előkészíti a közgyűlés és az elnökség elé kerülő előterjesztéseket.
- Gondoskodik a közgyűlés és az elnökségi ülés jegyzőkönyvének vezetéséről.
- Irányítja, ill. ellátja az Egyesület adminisztrációs munkáját.
8.4. Szakmai szekciók,
bizottságok
Az Egyesület rendes tagjai a Közgyűlés jóváhagyásával szakmai alapon
szekciókat, bizottságokat alakíthatnak. A szakmai szekciók, bizottságok
nem rendelkeznek önálló jogi személyiséggel.
A szekciók, bizottságok az Egyesület feladatainak megvalósítása érdekében
- szakmai rendezvényeket szerveznek,
- külföldi szervezetekkel kapcsolatokat tartanak fenn
- működésük rendjét az Alapszabály keretein belül önállóan határozzák
meg.
9. Az Egyesület
képviselete
Az Egyesület
képviselője az Elnök, aki
- vezeti a Közgyűlést és az Elnökség üléseit,
- ellátja a Közgyűlés, illetve az Elnökség által rábízott feladatokat,
- beszámol a Közgyűlésnek az Egyesület ügyeinek intézéséről
- irányítja és ellenőrzi az Egyesület gazdálkodási tevékenységét,
- egyúttal az Egyesület nevében önálló aláírási jogosultsággal is rendelkezik.
Az Elnökség tagjai aláírási
jogukat oly módon gyakorolják, hogy az Elnök önállóan, az alelnökök
együttesen jogosultak aláírni.
Az Egyesület önálló aláírási joggal felruházott képviselője az Elnök
Gasparetz András az Egyesületet úgy jegyzi, hogy nevét az Egyesület
előírt, előnyomott vagy nyomtatott neve alá önállóan írja.
Az Egyesület együttes aláírási joggal felruházott képviselői az Egyesületet
úgy jegyzik, hogy nevüket az Egyesület előírt, előnyomott vagy nyomtatott
neve alá együttesen írják.
Az Egyesület együttes aláírási jogosultsággal rendelkező képviselői:
Dr. Ködmön István és Tarján Gábor
10. Az Egyesület
működése
A Közgyűlés és az Elnökségi
ülés akkor határozatképes, ha ülésén a szavazati joggal rendelkező
tagjainak több mint a fele jelen van. A Közgyűlés és az Elnökség minden
tagját egy szavazat illeti meg. A Közgyűlésre illetőleg az Elnökségi
ülésre a tagokat a napirend közlésével úgy kell meghívni, hogy a meghívók
elküldése és a Közgyűlés illetőleg az Elnökségi ülés napja között
legalább tizenöt (15) napi időköznek el kell telnie. A határozatképtelenség
miatt, a határozatképtelen Közgyűlés időpontjától számolt legkevesebb
nyolc (8) nap elteltét követően megismételt Közgyűlés az eredeti napirenden
szereplő ügyekben a jelenlévők által képviselt szavazati jog mértékétől
függetlenül határozatképes. A határozatképtelenség miatt megismételt
közgyűlés a megjelent és szavazásra jogosult tagok számától függetlenül
akkor lehet határozatképes, he erre a tagok figyelmét az eredeti meghívóban
már előre felhívták. A halasztott Közgyűlésre szóló meghívóban a tagokat
a távolmaradás következményeire figyelmeztetni kell.
A Közgyűlés és az Elnökség határozatait nyílt szavazással hozza, és
a tisztségviselőit nyílt szavazás útján választja meg. Egyszerű szótöbbséggel
hozza határozatait, kivéve a tagfelvétel, illetőleg a tagok sorából
való kizárás esetét, ahol 2/3-os (minősített) szótöbbség szükséges.
A Közgyűlés és az Elnökség a jelenlévő tagok egyharmadának javaslatára
titkos szavazást rendelhet el. Szavazategyenlőség esetén a Levezető
elnök szavazata dönt. A Közgyűlés és az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet
kell készíteni, mely tartalmazza annak határozatait.
Az Elnökség mindig csak határozatképes ülésen dönthet.
11. Az Egyesület
felügyelete
11.1. Az Egyesület működése
felett az Ügyészség a reá irányuló szabályok szerint törvényességi
felügyeletet gyakorol. Ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható
az Ügyész a Fővárosi Bírósághoz fordulhat.
11.2. Az Egyesületet a
Fővárosi Bíróság veszi nyilvántartásba. Ha az Egyesület neve, székhelye
megváltozik, ill. képviseletére új személy lesz jogosult, azt a Bíróságnak
be kell jelenteni.
A Bíróság az Ügyész keresete alapján:
a, megsemmisítheti az Egyesület törvénysértő határozatát és szükség
szerint új határozat hozatalát rendelheti el;
b, a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja
az Egyesület közgyűlését;
c, az Egyesület működésének törvényessége másképpen nem biztosítható,
az Egyesület a tevékenységét felfüggesztheti, ellenőrzésére felügyelő
biztost rendelhet ki;
d, feloszlatja az Egyesületet ha annak működése az 1989. évi II. Törvény
2. § (2) bekezdésébe ütközik;
e, megállapítja az Egyesület megszűnését, ha legalább egy éve nem
működik, vagy tagjainak száma tartósan tíz fő alá csökken.
Ha az Egyesület olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály feltételhez
köt, vagy egyébként szabályoz, e tevékenység felett, a tevékenység
szerint hatáskörrel rendelkező állami szerv a hatósági ellenőrzésre
vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol.
12. Az Egyesület
megszűnése
Az Egyesület megszűnik,
ha
- elhatározza feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését,
- az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.
13.1. A jelen alapszabállyal
létesített egyesület pártoktól független, közvetlen politikai tevékenységet
nem folytat, pártoknak anyagi támogatást nem nyújt.
13.2. A jelen Alapszabályban
nem szabályozott kérdésekben az Egyesülési jogról szóló 1989. évi
II. törvényben foglaltak az irányadók.
Budapest,
2005. február 24.
|