A harmadik világháború elkezdődött, itt állunk a digitális Mohács kapujában
Az utóbbi évben egyre több hírt hallhatunk különféle kibertámadásokról. A célpontok között szerepelnek nemzetközi nagyvállalatok, kormányzati szervek, pénzügyi vállalatok és kritikus infrastruktúrák is. A támadók bevallott céljai nagyon különbözőek, a kíváncsiságtól, az anyagi haszonszerzésen át a politikai, vallási célok eléréséig minden megtalálható. Ha azonban összességében tekintünk ezekre az eseményekre, megláthatjuk azokat a tendenciákat, amelyek világunkat fenyegetik – a harmadik világháborút már a kibertérben vívják egymással hekkerek, bizonyos csoportok, akár egyszerű Facebook-felhasználók és újságírók által.
A digitális mohács, avagy a következő Pearl Harbor egy számítógépes támadás lesz.
Bizonyára mindenkit érdekel, hogy mi is az a kiberháború, milyen fegyverekkel vívják, milyen károkat tud okozni?
Olyan akció nemzetállamok, terrorista csoportok, vállalatok, politikailag és ideológiailag elkötelezett szélsőséges csoportok, hacktivisták vagy nemzetközi bűnszervezetek között, melynek célja, egymás számítógépes rendszereiben vagy hálózataiban zavart, kárt okozni – írja a nemrégiben elindított kiberháboru.hu.
A hagyományos hadviselési formák mellett megjelent a kiberhadviselés is, mely a háborúskodás 5.dimenziójaként is értelmezhető. Eddig a háborúkat a szárazföldön, vízen, levegőben és az űrben vívták, mára azonban a kibertér is fegyverkezik. Az internet és a digitális eszközök ugrásszerű és jelenleg is folyamatosan növekvő térhódításával mindennapjaink szerves részévé vált a digitális lét, a kibertér.
A gazdaságilag jelentős, de legalább számottevő helyet képviselő országokban napjaink legfontosabb kommunikációs forrásává az internet lépett elő. Ebből következően napjainkban a gazdaságilag, társadalmilag jelentős támadások szervezése és kivitelezése már döntően a kibertérben zajlik, így kiemelt jelentőségűvé váltak a különböző kibervédelmi képességek.
Magyarország Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiája az alábbiak szerint definiálja a kibertér fogalmát: "A kibertér globálisan összekapcsolt, decentralizált, egyre növekvő elektronikus információs rendszerek, valamint ezen rendszereken keresztül adatok és információk formájában megjelenő társadalmi és gazdasági folyamatok együttesét jelenti."
A kiberháborúk célpontjai leginkább nemzetállamok katonai, nemzetbiztonsági, közigazgatási rendszerei vagy kritikus infrastruktúrái lehetnek:
Amennyiben a felsorolt rendszerek bármelyikét támadás éri és működésképtelenné válnak, úgy az beláthatatlan következményekkel járhat az adott ország gazdaságát és nemzetbiztonságát tekintve.
A már megtörtént és jelenleg zajló támadások mögött első sorban gazdasági és politikai indíték húzódik meg (pl. a legutóbbi amerikai elnökválasztás kérdése, az orosz-amerikai kiberkonfliktus), azonban a későbbiek során ez bármikor átcsaphat katonai akciókkal egybekötött támadásokba is.
Az oroszok nagy játékosok
2007. április 27-én zavargások törtek ki Észtország fővárosában a tallinni szovjet hősi emlékmű eltávolítása miatt. A tüntetők és a rendőrség többször is összecsaptak, halálos áldozatokról szóltak a hírek, Oroszország kereskedelmi bojkottal fenyegetőzött, a két ország közti diplomáciai viszony pattanásig feszült.
A színfalak mögött megkezdődött a hadtörténelem első nagyszabású, igazi, országok között zajló kiberháborúja.
Az első túlterheléses (DDoS) támadások néhány nappal az első tüntetések után indultak meg az észt parlament, kormányhivatalok, minisztériumok, bankok, telefontársaságok és médiacégek szerverei ellen. Szakértők szerint a célpontok kiválasztása, a támadások szervezettsége, összehangoltsága, precíz kivitelezése és a puszta ereje messze túlmutat azon, amit egyszerű hackercsoportok vagy akár a szervezett alvilág képes lenne végrehajtani. Szakértők szerint az online ostrom sokkal súlyosabb gazdasági károkat okozott Észtországnak, mint azok a kereskedelmi szankciók okoztak volna, amikkel Moszkva a krízis első heteiben fenyegetőzött.
Fontos a megelőzés
Kiemelt hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre és az oktatásra. Olyan, mindenki számára jól érhető tananyagokat, leírások kell készíteni, továbbá képzéseket tartani, ahol mindenki elsajátíthatja az alapvető készségeket a biztonságos, tudatos felhasználást illetően. Fontos, hogy mindenki legalább olyan alap szinten birtokában legyen azoknak az információknak, melyeket felhasználva képes biztonságosan, tudatosan használni a különféle digitális eszközöket, ezzel hozzájárulva az egységes, országos szintű alapvető biztonsági szint megteremtéséhez.
Ha kialakul a tudatos felhasználásmód, akkor sokkal könnyebben felismeri a felhasználó azt, hogy milyen veszélyek leselkedhetnek rá, hogyan tud védekezni ellenük és mit hogyan csináljon annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb biztonságban legyen – ezt már Hubert Csaba junior információbiztonsági szakértő mondja a 888-nak.
Az állami és önkormányzati szervezetek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosításának eredményeként 2015. október 1-jétől megalakult a Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI), melynek vezetője Dr. Bencsik Balázs lett. Az Intézet a Nemzetbiztonsági Szakszolgálaton (NBSZ) belül a Technikai és Támogató helyettes vezető irányítása alatt van. Alárendeltségébe tartozik a GovCERT vagyis a kormányzati eseménykezelő központ illetve a Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság (NEIH) is. Az NKI képviseli hazánkat a különféle külföldi munkacsoportokban, fórumokon.
Megtekintés: 1293